Festett Tapétak
A ‘Festett Papírok’ tíz tervezése több, mint ‘csak egyszerű csíkok’, mindegyiket újradolgozták történelmi mintákból, amelyeket több archívumból szereztek be.
Ezek az archív tervezések a Manchesteri Whitworth Művészeti Galéria darabjai közül származnak. Hűek ahhoz a korszakhoz, amelyben tervezték őket, és számos színváltozat büszkélkedhet hiteles történelmi eredettel, a tapéták mégis rendkívül relevánsak a 21. századi belső terek számára.
Broad Stripe c. 1825
Egy klasszikus ‘római’ vagy Regency arányú csík, amelyet eredetileg a 18. században az ‘open trough’ módszerrel állítottak elő, amelyben a csíkokat festéksávok hozták létre, amelyek lyukakon vagy résen át szivárogtak egy fa vályú alján, a papír felszínére, ahogy az alatta húzódott. Így gyártott csíkos tapéták jellemzője a kefés befejezés, amelyet később a 19. századi hengerekkel elérhető laposabb nyomtatás váltott fel, ahogy ezek a papírok is bizonyítják. E különösen nagy méretű csíkot a szín használatának korlátozása enyhíti – minden esetben a csík egy lágyabb alapon helyezkedik el ugyanazon árnyalatban, így olyan tapétát hozva létre, amely lazán strukturált megjelenést kölcsönöz egy szobának, anélkül, hogy túl formális lenne.
Elephant Stripe c. 1850
A Broad Stripe pontos arányát és szerkezeti minőségét megtartva, ebben a bonyolultabb változatban minden sáv 42 ‘tűcsíkból’ áll, élesebb, modernebb megjelenést teremtve, amely első pillantásra vonzó, és közelebbről vizsgálva még többet nyújt. Finomabb arányai miatt ez a tervezés a nyomtatási henger megjelenése előtt, körülbelül 1850 körül, gyakorlatilag lehetetlen lett volna nyomtatni.
Colonial Stripe c. 1840
Az eredeti tapéta, amely ezt a tervezést inspirálta, egy ingatlanban található Carlisle Street-en, Soho-ban, Londonban, valójában sokkal bonyolultabb minta, mint amit mi kivontunk belőle. A szilárd csíkok és a felesleges levélindák eltávolításával egy olyan tapétát hagyunk hátra, amely egyszerre éri el az átfogó mintát és az elegáns csíkot.
Tented Stripe c. 1845
Eredetileg mintaként készült szövetre, ennek a klasszikus 19. századi csíknak a nagyobb méretű gyártása természetes fejlődés volt a korai ‘open trough’ nyomtatási módszerből, amelyre a ‘Broad Stripe’-ban utalnak. Neve a Regency divatból származik, amikor a szöveteket egy szobában úgy függesztették fel, hogy ‘sátorozott’ hatást keltsenek. Az elemek arányai ezeken a csíkokon általában meglehetősen következetesek voltak, de a reprodukálás (és használat) mérete jelentősen változott. Miután önmagában is széles körben bemutatták mint csík, a tervezés később népszerűvé vált egy nagyobb, túlnyomtatott tervekkel rendelkező háttérként, beleértve a francia damasztkat is.
Cavendish Stripe c. 1965
A ‘Marlborough’ testvér tapétájával összhangban a London Wallpapers II kollekcióból, a papír kora, amelyen ez a tervezés alapul, talán félrevezető a származását illetően. 1965-ben datált, ez a konkrét darab a Marlborough House-on, Pall Mall-on, Londonban végzett restaurálási munkák során került elő, bár maga a papír sokkal korábbi eredetire alapult. Az értelmezésünkben a motívum – valójában egy flock – teljesen eltávolításra került, hogy egy tisztább, sokoldalúbb csíkot hagyjon hátra.
Ombre Plain c. 1956
Ez egy tipikusan huszadik századi tervezés, egy 1950-es évekbeli angol minta, amelyet a Manchesteri Whitworth Művészeti Galériában találtak. Egy finom, egyszínű fehér csíkokból álló sáv lapos alapon, valójában a csíkok közötti tér teremti meg a finom optikai mozgást. A bonyolultabb csíkos változatok mindegyike további három alapszínt tartalmaz, és az egyszerű változatokat azonos színváltozatokban gyártják, hogy kifejezetten összehangolják a csík különböző elemeivel, így rendkívül rugalmas papírválasztékot kínálva, amelyet hagyományos és modern otthonokban egyaránt kombinálva lehet használni.
Ombre Stripe c. 1956
Ez egy tipikusan huszadik századi tervezés, egy 1950-es évekbeli angol minta, amelyet a Manchesteri Whitworth Művészeti Galériában találtak. Egy finom, egyszínű fehér csíkokból álló sáv lapos alapon, valójában a csíkok közötti tér teremti meg a finom optikai mozgást. A bonyolultabb csíkos változatok mindegyike további három alapszínt tartalmaz, és az egyszerű változatokat azonos színváltozatokban gyártják, hogy kifejezetten összehangolják a csík különböző elemeivel, így rendkívül rugalmas papírválasztékot kínálva, amelyet hagyományos és modern otthonokban egyaránt kombinálva lehet használni.
Maddox Street c. 1810
Egy klasszikus Regency Csík Egy klasszikus Regency Csík, amelyet a Maddox St, Mayfair legöregebb fennmaradó teraszos házából mentettek ki, egy körülbelül 1715-ben épült ingatlanból. A papírt a második emeleti első szobában találták, amely valószínűleg hálószobaként szolgált; ez volt a legöregebb papír egy legalább 17 rétegből álló ‘szendvicsben’, és körülbelül 1810 körülre datálható, vagy talán még korábbra is.
Carlisle Street c. 1890
Az eredeti tapéta, amely ezt a tervezést inspirálta, egy ingatlanban található Carlisle Street-en, Soho-ban, Londonban, valójában sokkal bonyolultabb minta, mint amit mi kivontunk belőle. A szilárd csíkok és a felesleges levélindák eltávolításával egy olyan tapétát hagyunk hátra, amely egyszerre éri el az átfogó mintát és az elegáns csíkot.
Paint Spot c. 1830
Egy hűséges reprodukciója egy történelmi francia tapétának. Talán meglepő módon az eredeti 1830-ból származik, és egy merész sárga és rózsaszín kombinációjában nyomtatták. Különös figyelmet fordítanak a festék retikulációjára (más néven hínár hatás), amely nyilvánvaló a nyomtatott folt elemen belül, az orientáció megadásában – van egy helyes és egy helytelen módja ennek a papírnak a felakasztására.
Tailor Stripe c. 1968
Egy másik huszadik századi csík, mindegyik papír hat szorosan csomagolt szín bölcs egyensúlyát tartalmazza, mindegyiknek általános témát adva és több lehetőséget kínálva a festett falak és díszlécek kiválasztására. Az inspiráció a tervezők módjából származik, ahogyan a színeket ‘címkéznék’ együtt, hivatkozva a belsőépítészeti tervekre, és szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogyan a divat kezelte a színeket.
Thames Border c. 1851
Hűségesen reprodukálva, de növelt méretarányban, egy csodálatos darabból, ezt a történelmi fővárosi panorámát a London Illustrated News adta ki 1851-ben. Ez a kézzel rajzolt, kézzel festett jelenet ábrázolja az épületeket és a tájat a Temze mentén abban az időben, és újramunkálták, hogy tartalmazzon egy ismétlődő szakaszt, ami azt jelenti, hogy bármilyen méretű falra felakasztható. Az eredetit koronázó magasságban mutatták be, de normális méretű helyiségekben úgy készült, hogy kényelmesen elhelyezkedjen a díszléc vagy a lábazat magasságában is.
